Futóverseny – nem kifejezetten az a téma, ami műszaki témákkal foglalkozó oldalakon felbukkan. Az idei pekingi félmaraton abból a szempontból rendkívüli, hogy a közel 12000 DNS-alapú részvevő mellett mintegy 300 robot is a rajtvonalhoz állt. A résztvevőknek a 21 km-es etapon a változatos tereppel, emelkedőkkel, lejtőkkel és szűkületekkel kellett megküzdeniük.
A robotok majd fele már teljesen autonóm vezérléssel vágott neki a versenynek, „csupán” a saját érzékelőire és algoritmusaikra hagyatkozva, míg a többi robot, még a hagyományos emberalapú távirányítással haladt a célja felé. A célszalagot végül a Honor, Villám névre keresztelt humanoidja szakította át. A 21 km-es távot, az elképesztő, 50 perc, 26 másodperc alatt gyűrte le. Ez 7 perccel gyorsabb, mint a jelenlegi csúcstartó, az ugandai fenomén, Jacob Kiplimo 57 perc 20 másodperces ideje a 2026-os lisszaboni félmaratonról…
És ha már résztvevők, egy futóversenyen nem csak versenyzők vannak, hanem szervezők is. Számos robot vett részt a forgalom irányításában, illetve szóbeli utasításokkal és gesztusokkal is segítették a résztvevőket.
A maga nemében az első humán-robot félmaratont 2025-ben tartották, szintén Pekingben. Akkor a túlmelegedett vezérlés, mechanikus hibák, illetve az algoritmus anomáliái tizedelték a mezőnyt, A 21 robotból végül csak 6 ért be a célba. A legjobb idő 2 óra 40 perc volt, ami nagyjából a duplája volt a leggyorsabb futó eredményének.
Az idei résztvevők eredményei viszont minden korábbi elképzelést felülmúltak – köszönhetően az egyre jobb akkumulátoroknak, szenzoroknak, számítógépes teljesítménynek, gyártástechnológiának és, igen, az egyre kifinomultabb AI-nak. Ha ránézünk a konstrukciókra, számos 3D-s nyomtatással készült, alakoptimalizált építőelemet láthatunk, ami egyértelműen az AI ténykedése és térnyerése a mérnöki vonalon. Mindez 1 év elteltével…
A futóversenyen elért műszaki eredmény jól beillik Peking azon törekvésébe, amit az aktuális Öt Éves Terv (2026-2030) részeként fogalmaztak meg. A cél nem kevesebb, mint úttörő szerepet betölteni a humanoid robotok fejlesztésében és megelőzni a nagy vetélytársakat, az USA-t és Japánt.
Izgalmas időszak előtt állunk. Ha belegondolunk, a ma még futóversenyen lábait fürgén szedő humanoid robot holnapután már a gyárakban dolgozhat, veszélyes munkáknál helyettesítheti az embert.
Vagy éppen a piros festést lecseréli terepszínűre és írja át a drónokkal a hadviselés jövőjét…
